Pacsi Imréné üzente 10 éve
Erzsike! Én is többször "befürödtem" már a cukorral, azért tértem át a tartós tömény keményítőre, mert meguntam, hogy nem olyan szép a cukros keményítés, mint ahogy elképzeltem volna vele a kész munkát. A tartós keményítő eddig bejött, ráadásul nem is gyengül vissza, ha nedves helyen tárolod. De ezt mindenképpen megpróbálom, hátha sikerül így elkészíteni a cukros "levet".
Pacsi Imréné üzente 10 éve
Kardosné Margó üzente 10 éve
Fehér Erzsébet üzente 10 éve
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
A keményítést mindig cukorral végzem. A mennyiség attól függ, h mekkora a keményítésre váró munka. Amilyen forró vizet elbír a kezem, abba oldom fel folyamatosan a cukrot, míg szirup sűrűségű nem lesz. Én nem szoktam felfőzni. Belemártom a kész munkát, jól megnyomkodom az oldatban, h mindenütt átjárja. Ezután teszem a kiválasztott formára, és csontkeményre szárítom. Ha véletlenül nem lenne elég kemény, a már félkemény munkát megforgatom az oldatban, majd a felesleget lerázom róla, és tovább szárítom. Más "trükköm" nincs. Az viszont lényeges, h teljesen fel kell oldani a cukrot. Tapasztalatom szerint a cseh cukor nem igazán jó.
szodorai iren üzente 10 éve
Fehér Erzsébet üzente 10 éve
Csatlakozom Zsuzsikához!
Igaz hogy én először csináltam cukorral,de a színesen látszik a cukor,meg mintha peregne róla,talán túl tömény?
Pacsi Imréné üzente 10 éve
Gyönyörűséges! Légyszíves áruld el a "cukros" keményítés víz és cukor arányát, valamint a
fortélyát: mennyi ideig kell állni hagyni a cukros lében, hogy ne legyen "ikrás", hanem gyönyörű, mint egyébként minden munkád. Megköszönöm, ha válaszolsz.
Moller Gizella üzente 10 éve
[Törölt felhasználó] üzente 10 éve
Kakasné Keszei Anikó üzente 10 éve
Fehér Erzsébet üzente 10 éve
Ismét csodálnivaló különlegeset alkottál,a"bordó tál"mintájával van?
És az aljáról írnál pár szót?
Mivel kell keményíteni hogy ennyire stabil legyen?
Reskóné Marika üzente 10 éve
Stengel Istvánné Marika üzente 10 éve
felhasználó blokkolása
törlés